T�rt�net: a korai 1880-as �vekben egy holland tarka alomban t�nt fel egy h�feh�r, piros szem�, sokkal kisebb s�ly� ny�l. Mut�ci� volt, amely a t�rpes�g g�nj�t hordozta. Ez volt a holland t�rpe kiindul� �se. Testt�pusra m�g nem olyan volt mint ma, t�bb keresztez�ssel alakult ki a mai t�pus. Sz�nben kezdetben csak a feh�r l�tezett, a piros szem�t hermelinnek nevezik ma, k�s�bb egy m�sik t�pus is l�trej�tt, feh�r; k�k szemmel (az akkori Kelet N�metorsz�gban t�nt fel el�sz�r), majd csak ez ut�n kezdt�k a sz�neseket is teny�szteni.

T�pus: a legkisebb termet� t�rpenyulak, melyek jelent�sen elt�rnek alkatban az egy�b ny�lfajt�kt�l. �ltal�ban 100 pontos rendszerben b�r�lj�k.
A test r�vid, kompakt, a v�llak sz�lesek, v�gig egyforma sz�less�g�.
A mells� l�bak r�videk, egyenesek.
A f�l �ll�, j�l sz�r�z�tt, hegye lekerek�tett. A k�v�natos m�ret 5 cm.
A fej a testhez viszony�tva nagy (1/3 ar�ny�), kerek, sz�les, j� kifejez�s�. A nyak r�vid, nem l�that�.
A h�tuls� l�bak egyenesek, a farok r�vid, a gerinc vonal�ban fut, nem g�rb�l.
Sz�n: minden elismert ny�l sz�n elfogadott.
A sz�rzet puha, norm�l hossz�s�g�, s�r�, �n. "rollback" (a sz�rzet ellenir�ny� sim�t�skor hamar visszat�r eredeti �ll�s�ba).
Kond�ci�: j� �ltal�nos �llapot, mentes minden fert�z�st�l, �rdekl�d�, �l�nk.
S�ly: minimum 0.7 kg, max. 1.5 kg. Az ide�lis s�ly 1.0- 1.2 kg. (itt a k�l�nb�z� orsz�gok standardjai k�z�tt jelent�s elt�r�sek vannak).
Hib�k: keskeny v�llak, nem �ll� f�lek, t�ls�ly, megengedtettn�l kisebb s�ly, keskeny pofa, feh�r sz�rsz�lak a sz�nes nyulak sz�r�ben, feh�r karmok, (a sz�nes nyulakn�l), elt�r� �rnyalat� foltok a sz�rben, t�l puha sz�rzet
Kiz�r�st maguk ut�n von� hib�k: t�pustalan fel�p�t�s, g�rbe l�bak, feh�r foltos sz�n (nem feh�r nyulakon) nem megfelel� szemsz�n, foltos orr, t�ln�tt, vagy hib�s fogazat, kancsal szem.